Kína és a K-pop

Szombaton olyan képek kezdtek terjedni a kínai Weibo felületén, amelyeken a Jeju Air repülőgépei voltak láthatóak, rajtuk pedig Jimin (BTS) képei, akit 26. születésnapja alkalmából ezzel ez akcióval köszöntöttek a BTS rajongói klub tagjai. A K-pop rajongói klubok gyakran ünneplik kedvenceik születésnapját azzal, hogy újságokban, tömegközlekedési eszközökön vagy metró hirdetőtáblákon vásárolnak hirdetéseket.

A fényképek komoly politikai visszhangot váltottak ki Kínában és a Weibo a BTS rajongói klub által fenntartott, 1,1 millió rajongónál is több követővel rendelkező Weibo fiókot két hónapra felfüggesztette, illegális adománygyűjtés vádjával. A Weibo nem volt rest ezt rögtön kiterjeszteni más K-pop sztárok rajongói közösségeire, hasonló tiltást kapott az NCT, az EXO, a Blackpint és IU rajongói közössége is.

Ez a dél-koreai popkultúrát érintő tilalom azután következett be, hogy Xin Jiping kínai elnök új kampányt indított annak érdekében, hogy még erősebb ellenőrzés alá tudja vonni az online játékokat, a magánoktatás felületeit, és a kulturális tartalmakat, amely magában foglalja a K-pop zenét is.

A kínai hatóságok nem először korlátozták a koreai tartalom terjesztését, de ez a lépés, tekintettel annak méretére és jellegére, elég aggasztónak tűnik ahhoz, hogy a koreai médiát és ügynökségeket arra késztesse, hogy elemezzék a következményeket.

A legnagyobb koreai újságok és tévéállomások is beszámoltak arról, hogy a Weibo tiltani kezdte a K-pop rajongói fiókokat. Ez a lépés azonban már lógott a levegőben, hiszen a kínai hatóságok már a múlt héten nyilvánosan bejelentették, hogy szigorúbb intézkedéseket fognak bevezetni a rajongói kultúra ellenőrzésére.
Az új irányelvek értelmében a kínai hatóságok szabályozni fogják és gyakorlatilag megtiltják azt, hogy a fiatalok pénzt költsenek a kedvenceik támogatására, valamint betiltják a hírességek népszerűségét rangsoroló online listák megjelenését, mindezt a rajongói kultúra megtisztításának érdekében teszik, elmondásuk szerint.

Számos kritikus elemzés jelent meg Korea fő hírportáljain, amelyek bírálják Kína túlzott irányítását a szórakoztatóipar felett. „Itt az ideje, hogy a helyi szórakoztatóipari ügynökségek ne gondolkodjanak tovább a kínai felvevőpiacban” – mondta a Naver News egyik felhasználója.
Egy másik felhasználó megjegyezte, hogy a rajongói klub működtetőit nem lehet hibáztatni, mivel a BTS rajongói önként döntöttek a közös ajándék mellett.

Egy koreai ügynökség keddi jelentésében azt mondta, hogy Kína legutóbbi lépése a koreai hírességek és rajongókultúra ellen, hosszú távon nem valószínű, hogy kritikus hatással lesz a K-pop iparra.

Kína a THAAD rakétavédelmi rendszer telepítése miatt 2016 óta szigorúan ellenőrzi a koreai kulturális tartalom és más termékek behozatalát, a kozmetikumoktól a víztisztítókig.

A szöuli Mirae Asset Securities szerint az érintett részvények 9 százalékkal csökkentek a legutóbbi csúcsokhoz képest, de ez a hatás valószínűleg átmenti lesz, főleg azért, mert a koreai szórakoztatóipari cégek már korábban, egy összetett szabályozórendszer segítségével, készültek arra, hogy függetlenítsék magukat a kínai piactól. „Nem valószínű, hogy a szórakoztató ügynökségek nyereségét komolyan befolyásolja a K-pop ellenes kínai megszorítás”– mondta Jay Park, a Mirae Asset Securities elemzője. „A kínai albumértékesítések bevétele Korea négy nagy ügynöksége teljes bevételének mindössze 0,6–2,0 százalékot tesz ki.”

A K-pop albumok Koreán kívüli legnagyobb piacát nagyrészt az USA és a világ más országai vezetik, Kína messze elmaradt.
Ennek egyik oka az, hogy a koreai ügynökségek megváltoztatták az üzleti modelljeiket a termékeik értékesítésével kapcsolatban, az online koncertekre és a digitális zenei kiadásokra koncentrálnak, különösen miután a COVID-19 járvány átformálta a szórakoztatóipart világszinten is.

2000 óta a koreai K-pop ipar drámai átalakuláson ment keresztül. S.M. Az Entertainment és a YG Entertainment élen járt a japán piacra meghódításában, és bizonyította marketingstratégiájuk sikerét azzal, hogy előadóik mind meg stabilan meg tudták vetni a lábukat a Japán piacon is.
A következő években az ügynökségek meglovagolták a digitális zenei platformok adta lehetőségeket is (YouTube, stb.), hogy elérjék a rajongókat szerte a világon. Amint azt a BTS, a Blackpink és a Twice sikere bizonyítja, a globális rajongók által támogatott művészekkel rendelkező ügynökségek megszilárdították piaci pozícióikat, amit a részvényárak is tükröznek.

Tavaly a szórakoztató ügynökségek komoly kihívást kaptak a koronavírus miatt, ami lehetetlenné tette a koncertek és egyéb rendezvények, például rajongói találkozók lebonyolítását, amely teljesen felborította a hagyományos marketingstratégiát és üzleti modellt.

A Hybe például azonnal kialakított egy előfizetős, digitális platformot a BTS számára, és hogy szélesítése az elérhető termékei körét, ráálltak a BTS ihlette online játékokra és a rajongók igényeit kielégítő, az együttessel kapcsolatos ajándéktárgyak online forgalmazására.

Az érintésmentes kultúra elterjedése miatt a Hybe nagyszabású online koncerteket szervezett. A becslések szerint a COVID-19 időszakban az online koncertekre 200 000–800 000 jegyet adtak el. Mivel az online nézők száma nincs korlátozva, az ügynökségek hatalmas nyereségre tettek szert. Más ügynökségek követik példájukat saját platformjaik fejlesztésével, valamint a bevételi struktúrák és a célpiacok megváltoztatásával.
Ami a globális platformokat illeti, az ügynökségek továbbra is a YouTube -ot és a Spotifyt használják művészeik szélesebb körben történő megismertetésére.

Ezen változások alatt a koreai szórakoztató cégek számára Kína már korábban is jelentősen háttérbe szorult a marketing és az értékesítés terén, mivel a szomszédos ország az elmúlt években szigorúan ellenőrizte a koreai tartalmak forgalmazását.

A kínai kormány fellépése a rajongókultúra ellen nem korlátozódik a koreai sztárokra. Az olyan népszerű kínai hírességek, mint Fan Bingbing, Zheng Shuang és Zhao Wei szintén áldozatául estek az intézkedéseknek, miután súlyos pénzbírságot kaptak, vagy törölték a filmjeiket, ami tükrözi a Kínában egyre mélyülő híresség-ellenes politikát.